2009. január 18., vasárnap

Kérés levél közzétételére

Török László, tanácsadó igazgatójelölt levele

Kedves Kövessy Zsolt Úr!


Csak két napja ismertem meg az Ön blogját. Úgy vélem a kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében jobban kellene képviselni a nem-Vaski-Szabó oldalt is, hiszen a tagság olyan alulinformált a Magyar Ház ügyes-bajos dolgaiban, mint jelenleg az Óhazában az életüket formáló közügyekben. Így, kérem, tegye fel az én hozzászólásomat.

Nézvén az igazgatósági ülések lefolyását, azt a rendkivűl sok személyeskedő, szinte gyerekes védekezést, vádaskodást, ami ott folyik, előttem érthetővé teszi miért kell ettől a vezetőségtől megszabadulni minél hamarább. Ez a vezetőség élőben bemutatta, hogy képtelen üzletszerű, szakszerű vezetésre, és míg a terméketlen viták folynak, addig megy ki az ablakon a kölcsönre felvett pénz. Micsoda felelőtlenség. Némelyik vitát nézve, úgy gondolom, az egy kitűnő hollywoodi filmforgatókönyv lenne egy olyan elmegyógyintézet paródiájára, amelyet az ápoltak vezetnek.

A St.Bernard Otthonról

Szeretném, ha ezen a fórumon, a T. Vezetőség és Igazgatóság röviden elmondaná azokat a terveket, amelyek a St. Bernard Otthon megvételével kapcsolatosak, például, hogy református templomot akarnak létesiteni a katolikus kápolnából, noha a jelenlegi tulajdonosok, a kedvesnővérek, olyan vevőnek akarják eladni, akik a katolikus tradiciót tudják és akarják folytatni ezen a helyen. Például ha az ő vallási jellegű temetőjüket, ahol a rend elhunyt tagjai nyugszanak, exhumálni kell költöztetés végett, akkor az állítólag 2 millióba fog kerülni a vevőnek. Ugyancsak szeretnék hallani arról, hogy milyen tervek vannak a terület déli végére tervezett apartment komplex-szel kapcsolatban, kié lesz és az miként kapcsolódik a Magyar Ház érdekeihez. Én átbarangoltam a gyönyörű parkon és megnéztem az épületeket kivülről, így hét lapostetejű épületet láttam. Lapostető van a Magyar Ház könyvtára és részben a főépület felett is. Elég sok bajunk volt velük. Mi arra a garancia, hogy nem cseberből vederbe kerülünk? Véleményem szerint, a lapostető a mediterrán éghajlatra kitűnő. Arról sem szól a hivatalos fáma, hogy még két-három évig is eltarthat, amíg a telek a piacra kerülhet. Mi lesz addig a felvett kölcsönből? Nem éljük azt fel? És akkor mi lesz?
A november 2-i közgyűlés előtt, egy ingatlan ügynök gyönyörű színes brossúrát osztogatott a Szt. Bernard Otthonról. Ez a Vezetőség beleegyezésével és jóváhagyásával történt? Mi volt ennek a célja? Előmelegítés egy jóváhagyó szavazásra, hogy adjunk be ajánlatot a tulajdonra? A többiekről miért nem volt? Kinek állt ez érdekében?
Legjobb tudomásom szerint nincsenek tervek sem ezzel, sem a többi esetleg számításba jöhető, eddig megszemlélt épülettel kapcsolatban sem. Nem egyszer felajánlottam Vaski úrnak a korábbi Pénzügyi Tervező Bizottságban végzett munkám folytatását, amely arra volt hivatva, hogy létrehozzunk egy olyan szervezeti-szerkezeti keretet, amely lehetővé teszi egy magyar érdekű non-profit szervezet létrehozását, amelynek jövedelmét a Magyar Ház kultúr-, és egyéb programjaira lehet felhasználni. Ez komoly és több téren foglalatoskodó szakemberek munkáját követelte meg. Nem volt rá válasz.
Természetesen olyan gyakorlatias megoldás, mint egy bezárásra kerülő iskolaépület hosszú lejáratú bérlése, (például 50 évre vagy 99 évre) amit például én is meg Bogyay is javasoltunk nem került komolyan terítékre, noha a T. elnökünknek átadtam most két éve a North York-i iskolarendszer átszervezése következtében felszabaduló iskolaépületekről szóló dossziét, amit összeszedtem, a kontaktus nevekkel egyetemben. Novemberben visszakértem a dossziét, nem volt található.
Egy mindössze szóbelileg tájékoztatott közgyűlésből kimanipulálni egy eladási jóváhagyást és vételi megbízást, nemhogy nem kielégítő, hanem teljességgel elfogadhatatlan. Az égvilágon mindennek írásban kell lennie. A szó elszáll, az írás megmarad, még akkor is ha a jelenlegi t. vezetőség azóta messze jár. Már megválasztásuk utáni első napoktól kezdve terítéken volt a Ház eladásának a gondolata. Sőt, fogódzkodjunk csak meg, már tíz éve is, amikor Vaski alelnök elkészíttette az angol nyelvű "OPTIONS BEYOND THE MILLENEUM EVALUATION REPORT-ot MARCH 1999 datummal. EZT a report-ot Zsolt Endre mérnök kolléga, a Lagoon City tervezője és megvalósitója, a Kanadai Magyarságban közzétett kritikájában a szakember tárgyilagos, hideg analízisével teljesen hitelt vesztetté tette. A három és fél éves működése alatt a vezetőség nem tudott lépni a tervek ügyében.Hiszen talán nem is az volt a fontos?
Akkor szabad legyen megkérdeznem a T. Vezetőségtől, miért próbálják most színesben és megzenésítve újra szinpadra vinni ezt a bazári melodrámát? Jó ez a magyar közösségnek?

Az Alapszabály megszegéséről

Tisztelettel kérem a Vezetőséget, hogy szíveskedjenek megmagyarázni ezen a fórumon, hogy az Igazgatóság 145 oldalas jelentését az Alapszabály pontjainak megszegéséről az igazgatósággal kötött egyezmény be nem tartásáról, banki nyilatkozat számairól és számtalan más megkérdőjelezett témáról, amire az igazgatóság nem kapott választ, most válaszolni sziveskedjenek. És NEM a VÁLASZTÓ közgyűlésen, ahol CSAK szavazás lehet.
Mikor tartottak tagtájékoztató gyűléseket? No, nem azokra gondolok ahol a szavazatunkra volt szükség. Mert ugyebár betartjuk ám a demokráciát?! Annak ellenére, hogy Szabó ügyvivő alelnök-jelölt kijelentette az egyik közgyűlésen (megvan a videó), "nem az számít, hogy a tagság mit akar, hanem, hogy mi vezetünk..." Harmadszorra is indulni akar...
Egyes személyek, akik ellene voltak a titkolódzás politikájának, ami most elharapódzott a Vezetőség részéről, a zárt ülésekről, a nem jegyzőkönyvezett ülésekről, vagy olyanról, ahol az elnök a hozzászólók szavait ő maga diktálta a jegyzőkönyvet megíró titkár számára, tájékoztatni kívánták a tagságot azokról az eseményekről, amik a T. Vezetőség “rózsa-rózsás” beszámolóiból kimaradtak. A tagok egy rövid összefoglalót akartak közzétenni ezekről a tényekről. Ezek a tagok felajánlották a főtitkár asszonynak, hogy a postai költséget avagy annak többletét megtérítik a Háznak. Tehát a tagság érdekében akartak tenni. Ez meg lett ígérve, azonban a vezetőség meghátrált, MÉG MIELŐTT LÁTTÁK VOLNA, hogy mi volt a proponált szövegben. A levelezés megvan és ha érdeklődés van iránta, akkor felkerülhet erre a fórumra. Ha a vezetőség valóban a demokratikus tájékoztatás szükségességét tartotta volna szem előtt, akkor egy rövid egysorost csatolhatott volna az ellenzék jegyzeteihez. Az a két-három tag, aki kiverte a biztosítékot a közgyűlésen, jobban tette volna ha megvizsgálják az üzenetet és nem küldöncöt. Az üzenet jelentősége fontosabb volt a Magyar Ház érdekei szempontjából.

A Fegyelmi és Békéltető Bizottság határozatáról

A Fegyelmi és Békéltető Bizottság többsége, 4:2 arányban, december 18-i ülésén az öt Igazgató beadványa alapján Vaskit és Szabót 2011 január 1-ig minden vezetői tevékenységtől felmentette. A Házat látogathatják, de a vezetésbe nem szólhatnak bele. Erre mi volt a válasz? A Fegyelmi Bizottság határozatát nem fogadják el. Ez nem ugyanaz a kettős mérce, mint Gyurcsányországban?
Ugyanakkor, hasonló módon semmibe veszik az Alapszabály azon pontját, amely így szól:
A kultúrközpont vezetőségének rendszeres felújítása céljából, az elnöki, alelnöki tisztségre nem jelölhető olyan személy, aki ezt a tisztséget két közvetlenül megelőző időszakban már viselte. A következő elnöki választáson már jelölhetők.
Na, ilyenkor mit is csinál a közéletre termett ember, akinek küldetése van? Putin és Medvegyev cserét. Nem lehetek elnök? Jó, hát leszek alelnök. Sebaj. Nem lehetek újra alelnök? Annyi baj legyen, hát leszek akkor elnök. Kedves Uram és Hölgyem, nem kiforgatni kell az Alapszabály erre vonatkozó pontját és nevetséges, átlátszó bohózatot csinálni belőle, hanem betartani a szellemét, és átadni a helyüket egy olyan vezetőségnek amelyik friss erővel láthat munkához, és rendbehozza a dolgokat.
A hiányunk 181.000 dollár volt 2008 decemberében, amely minden korábbi csúcsot megdöntött. Ez a vezetés nem alkalmas a torontói magyar közösségre nehezedő problémák megoldására, és azzal a görcsös ragaszkodással, amivel tovább akarja vinni a "munkáját", soha nem látott mértékben megosztotta a közösséget. Érthetetlen, miért a görcsös ragaszkodás, nemcsak elöttem hanem sokak előtt. Tudom, hogy kérő szavam pusztába kiáltott szó, de mégis kérem, hogy kíméljenek meg minket további munkájuktól.

Tagtársi üdvözlettel,

Török László P.Eng. (retired) 2009, január 16.